A CAD programok feltalálása óta a gépészeti tervezés alapjaiban változott meg. Ezzel együtt a folyamat számos eleme még elég kezdetleges szinten áll. Továbbra is manuálisan kell hozzáadnunk a kényszereket az alkatrészekhez, még a nyilvánvaló esetekben is. Még mindig elég egyetlen apró hibát elkövetni ahhoz, hogy az egész modellt tönkre tegyük. Bár a szoftverek egyre okosabbak lesznek, még mindig főként a gépészmérnök szolgál az innováció és a szakmai tudás forrásául.
Mi történik azonban akkor, ha a programok generatívvá válnak, a gépészmérnök irodája eltűnik, és a tervezés átlép a jövőbe? Vessünk erre egy alaposabb pillantást. (Aggodalomra semmi ok, a munka nem vész el, csak átalakul.)
A gépészeti tervezés alapját képező CAD programok esetében nagyrészt az innovatív kód és a programozás a fejlődés motorja. Ez már eddig is csodákat tett, ha a program képességeiről van szó, de egyben azt is jelenti, hogy a CAD főképp a billentyűzet használatán alapuló tudást feltételez.
Mivel ez az általános gyakorlat, azt gondolhatnánk, hogy nincs benne semmi különös. A billentyűzet használatán alapuló gépészeti tervezés azonban azzal jár, hogy a technikai tudás és az adott szoftver ismerete korlátozza a tervező munkáját. Ennek a módszernek mindig meglesz a maga alkalmazási köre, a számítógépek azonban hamarosan teret engednek majd a szabadabb mérnöki tervezésnek, amelynek csak a valóság keretei szabnak határt. A mérnökök, ha szeretnék, továbbra is meg tudják majd határozni a tervezési kényszereket, de erre egyszerűen nem lesz szükség. Ez a technológia elhozza majd a vegytiszta mérnöki tervezés korszakát.
Ennek a várható jövőnek a hullámai már a jelenbe is begyűrűznek. Az érintőképernyős számítógépek elterjedésével sokkal kézre állóbb gépészeti tervezési felületek jelenhettek meg. Hosszabb távon valószínűleg a virtuális valóság és a kvantumszámítógép lesz az, ami a gépészeti tervezést teljesen új szintre emeli. Ha a jövő eszközeire alapozva tudásalapú munkaformaként tekintünk a gépészeti tervezésre, valószínűnek tűnik, hogy a gépészmérnökök hamarosan több lehetőség közül választhatnak majd a munkavégzés helyét és módját illetően. Kitörve az irodák fogságából afféle „mérnöki művészek” lehetünk, akik virtuális térben, sőt, akár a kivitelezés helyszínén is tudnak tervezni – elképesztően hangzik, igaz?
A gépészeti tervezés fejlesztésének végső célja a számítógépes felület korlátainak lebontása és a tökéletesen szabad mérnöki tervezés feltételeinek megteremtése.
A mechanikus tervezési felülettől eltávolodó tervezés legfőbb terepe a közeljövőben az autóipar és a gépipar lesz. Emellett egy új, épp kibontakozóban lévő iparág is tárt karokkal várja majd a legjobb gépészmérnököket – mégpedig a mesterséges intelligencián alapuló tervezés.
A mesterséges intelligencián alapuló programok és gépek hamarosan jelentős szerepet fognak betölteni a tervezésben. Első lépésben a betanításukhoz és a munkájuk kiegészítéséhez egyaránt szükség van a hús-vér gépészmérnökök közreműködésére. A robotok tehát egyelőre nem fogják elvenni a munkánkat. A tervezőmérnök szakmai feladatai a mesterséges intelligencia térnyerésével átalakulnak ugyan, de nem szűnnek meg. A mesterséges intelligencia és végső soron a generatív tervezés forradalmasítja majd az iparágban rendelkezésre álló lehetőségeket. A gépészmérnökök jövője tehát igen fényesnek ígérkezik.
Aki a gépészmérnöki tevékenységet nap mint nap folyatja, milyen fejlesztésekre számíthat ezen a kulcsfontosságú területen? Az Autodesk célja, hogy a számos különböző tervezési platform egy nyitott rendszert alkosson, amelyben minden terv kezelhető, függetlenül attól, hogy milyen alkalmazással hozták létre. Ez az alkotás jövőjének egyik alappillére is.
Specialistákból álló csapatunk bármikor rendelkezésére áll, hogy segítsen Önnek a legtöbbet kihozni szoftveréből. Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!
Kapcsolattartó:
